Ne vidd a bőröd vásárra! – 1. rész
Tisztában vagy azzal, hogy mivel tisztálkodsz, mit kensz magadra nap mint nap? Tudsz róla, hogy a készítményekben, amiket használsz, nagyon sok olyan vitatott összetevő van, melyek akár károsak is lehetnek az egészségedre?
Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ a Frappa gyorsfelmérése. A végeredmény arra enged következtetni, hogy általában nem vagyunk tisztában azzal, hogy miből is áll egy tusfürdő, sampon vagy krém, de sokan hallottak már arról, hogy néhány összetevő élettani hatása megkérdőjelezhető. A válaszadók jelentős többsége nyilatkozott úgy, hogy lecserélné ezeket a termékeket egészségesebbekre. A kutatásból az is kiderült, hogy még azok is szeretnének többet megtudni a natúrkozmetikumokról, akiket nem zavart annak lehetősége, hogy hagyományos termékeik esetleg nem hogy barátai, de ellenségei a bőrüknek.
Miért érdemes megfontolni, hogy mit használunk?
Káros vagy nem káros, bőven találunk érvet és ellenérvet egyaránt. De mi az, ami árthat nekünk pontosan? Antal Valéria, binom hatóanyag elemző mesterkozmetikus hosszú listát állított össze a kozmetikumokban előforduló káros anyagokról, és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy elkerülje ezeket, illetve hatásukat másokkal is megismertesse. Mivel minden szintetikus anyagra allergiás, saját bőrén tapasztalja, mi az, ami jó, és mi az, ami nem. A hosszú listából következzenek a legnépszerűbb és legtöbbet vitatott elemek.
A leginkább megosztó anyagok a kőolajszármazékok (Mineral oil /ásványi olaj/, Petrolatum, Paraffinum-Liquidum néven találkozunk velük leggyakrabban). Megtalálhatjuk a legtöbb tusfürdőben, krémben, samponban, sőt babaolajban is. Ellenzői szerint az ásványi olaj szintetikus anyag, ami eltömíti a pórusokat, ezáltal nem hagyja lélegezni a bőrt, s így nem hogy fiatalítja, hanem inkább öregíti azt. Mivel nagyon olcsón előállítható, a kozmetikai ipar előszeretettel használja. Támogatói ezzel szemben kiemelik természetes eredetét (mivel a kőolaj természetes molekulákból alakult ki hosszú évek során a föld mélyében), és hozzáteszik, az ásványi olaj kifejezetten jót tesz a száraz bőrnek, mert megvédi azt a külső hatásoktól. Egy a Magyar Narancs által megkérdezett, nevének elhallgatását kérő kozmetikai cég kutatásfejlesztő mérnöke felhívja a figyelmet arra, hogy bár a babaolaj és a benzin egyaránt ásványi olajból származik, az előbbit az előállítása során alkalmazott vegyi eljárásnak köszönhetően teljesen megtisztítják. Ennek ellenére, saját bevallása szerint kerüli szakmájának termékeit, mert elismeri, hogy a szintetikus anyagok felületet képeznek a bőrön, és nem hagyják lélegezni azt.[1]
Szintén nem hangzanak az egészség bástyáinak a különböző szintetikus tartósítószerek (parabének) sem, amik a termékek akár több éves szavatosságát biztosítják. Igencsak nehéz lenne a védelmükre kelni, ugyanis egyre több kutatás mutatja ki egyértelmű rákkeltő hatásukat. Az emulgeálószerként alkalmazott PEG-et (polietilén glükol) illetve PPG-t (polipropilén glükol) és származékaikat szintén többen támadják, mint ahányan védelmükbe veszik. Ezek nagyobb mennyiségben áteresztővé, ezáltal sebezhetőbbé tehetik a bőrt, illetve káros UV-sugárzás hatására napallergiás aknét is kiválthatnak. Az is szomorú, hogy minden termék, ami habzik, tartalmaz Sodium Lauryl Sulfate-ot, ami a többi anyaggal reakcióba lépve rákkeltő nitrátok és dioxidok keletkezéséhez járulhat hozzá.
A glicerinről azt gondolhatnánk, teljesen ártalmatlan, hiszen minden krémben, de még a tusfürdőkben, szappanokban is megtalálható nedvességmegőrző hatása miatt, ráadásul sokszor a legnagyobb arányban előforduló összetevőként. Igen ám, csak a glicerin alapvető tulajdonsága, hogy elvonja a vizet a környezetéből (higroszkópos), ami először ugyan gátolja a bőr legfelső rétegének kiszáradását, később azonban épp az ellenkezőjét teszi. Magas koncentrációban (vagyis már az 5%-nál több glicerint tartalmazó krémek esetében) épp a bőr mélyebb rétegeiből vonja el a vizet, ezáltal belülről szárítva ki azt. Ezért kerülünk abba az ördögi körbe is, amit talán már sokan tapasztaltak, hogy minél több krémet használunk, annál szárazabbá válik a bőrünk. Nem érdemes tehát olyan terméket választani, amelyiknél az összevetők listáján a víz után második vagy harmadik helyen áll a glicerin, mert ezzel többet ártunk, mint használunk magunknak.
Ezen felül számos szintetikus összetevő válthat ki allergiás reakciót, mint például a különböző mesterséges színező- és illatanyagok. Ráadásul az eddig említett anyagok hosszú távú hatásait nem ismerjük teljes mértékben, így nem lehetünk biztosak abban, hogy sokévnyi használattal nem járulnak hozzá, vagy éppen váltanak ki majd valamilyen betegséget a szervezetünkben.
A vitatható összetevőkkel kapcsolatos kételyeinkben Gödri Anita kozmetikus is megerősített minket. „Valóban igaz, hogy a legtöbb kozmetikumban találunk káros összetevőket, ráadásul ezekkel szemben még védekezni sem tudunk. Az élelmiszerekkel bevitt adalékanyagokat a májunk képes legalább részben szelektálni, a bőrünknek azonban nincs ilyen szűrőrendszere, ami megvédene minket a rossz anyagoktól. Minden, amit a bőrünkre kenünk, legyen az kedvező vagy kedvezőtlen hatású anyag, felszívódik, bekerül a véráramba és eljuthat a szerveinkig” – mondja a kozmetikus szakértő, s hozzáteszi, „mindenképp ajánlatos inkább természetes összetevőket tartalmazó kozmetikumokra váltani”. Ha úgy döntenénk, hogy ezentúl csak utóbbiakat használjuk majd, szervezetünknek akár két-három hónapra is szüksége lehet, míg teljesen kiürülnek a káros anyagok, és visszaáll bőrünk természetes szabályozórendszere.
Mit lehet mégis tenni?
Ha biztosak szeretnénk lenni abban, hogy amivel tisztálkodunk, vagy amit magunkra kenünk, azzal nem visszük a bőrünket vásárra, legjobb, ha lecserélünk minden olyan terméket, amiben a fent említett kétséges összetevők is megtalálhatóak. Azzal, hogy természetes anyagokat tartalmazó termékeket használnunk, aligha fogunk ártani magunknak, azonban itt sem árt az elővigyázatosság. Sokan róják fel a természetes kozmetikumokkal szemben, hogy allergizálnak, sőt többen állítják, hogy csalódtak egy-egy ilyen termékben. Tisztában kell lennünk azonban két fontos tényezővel. Egyrészt bármilyen összetevővel szemben lehetünk túlérzékenyek, legyen az mesterséges vagy természetes eredetű, az allergia és a túlérzékenység mindig egyénileg meghatározott. Másrészt, bármilyen kozmetikumról is legyen szó, alapvető, hogy mindig egyéni adottságaink, bőrtípusunk szerint válasszunk. Ha azonban körültekintőek vagyunk, vásárláskor figyelünk a termékek összetételére, és igyekszünk kizárólag megbízható alapanyagokból készült kozmetikumokat használni, a rövid- és hosszú távú eredmény mindenképp megéri a fáradságot. Azt is hátrányként szokás említeni a natúrkozmetikumokkal kapcsolatban, hogy megfizethetetlenül drágák, ez azonban nem minden esetben igaz! Szerencsére a növekvő igényeknek megfelelően ma már nagyon sok termék és megoldás közül választhatunk, és a legtöbbjüket hasonló áron tudjuk beszerezni, mint a reklámokból ismert, nagynevű, de kevésbé egészséges termékeket.
Cikkünk következő részében megmutatjuk, mit érdemes vásárolnunk és használnunk, ha kozmetikumainkat is egészségtudatosan szeretnénk kiválasztani.
– folytatjuk –
Források:
http://antalvali.com/karos_anyagok_a_kozmetikumokban
http://magyarnarancs.hu/tudomany/artalmasak-e_a_kozmetikumok_-_korpa_koze_keveredve-68013
http://blog.kremmania.hu/2012/10/3-tevhit-koolajszarmazekokrol.html
http://lukreciakencei.hu/alapanyagok/glicerin
[1] http://magyarnarancs.hu/tudomany/artalmasak-e_a_kozmetikumok_-_korpa_koze_keveredve-68013
