Feketén bérbe adni nem éri meg
Ingatlan-bérbeadásokat ellenőriz a NAV.
Tömegesen érkeznek közérdekű bejelentések a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, amelyekben ingatlan adózatlan bérbeadására hívják fel a figyelmet. Sokszor elég egy zajos albérlők által feldühített szomszéd, vagy a bérlő és a bérbeadó közötti elszámolási vita, és a feketéző bérbeadó máris az adóhivatal célkeresztjében találhatja magát. Ez pedig sokba kerülhet. Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén, éves szinten, pár tízezer forint.
Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni. Élhetnek egy másik lehetőséggel is, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá az értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni.
Ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi 1 millió forintot, nem csak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.
Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy megéri-e trükközni, vagy jobb nyugodtan aludni. Azokat, akik mindenben meg szeretnének felelni a jogszabályoknak, a NAV egy információs füzettel is segíti a www.nav.gov.hu oldalon, az „Információs füzetek” menüpontban (10. Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai).
Egy egyszerű példa az ingatlan-bérbeadás utáni adózásról:
Tegyük fel, hogy valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad és a tételes költségelszámolást választja.
Év közben az ingatlan karbantartására (zárcsere, izzócserék, festék, stb.) 50 ezer forintot költ. Élve az SZJA törvény 11. sz. mellékletében meghatározott mértékű értékcsökkenés leírásának a lehetőségével, ezen a címen 200 ezer forinttal csökkentheti a bevétel adóköteles részét.
Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az 1 millió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Jogcím |
Bevétel összege |
Költség összege |
Jövedelem |
Bérleti díj: |
480 000 Ft |
||
Bérbeadó által megfizetett rezsiköltségek: |
180 000 Ft |
||
Bérlő által megtérített rezsiköltségek: |
180 000 Ft |
||
Karbantartási költségek: |
50 000 Ft |
||
Értékcsökkenési leírás: |
200 000 Ft |
||
Összesen: |
660 000 Ft |
430 000 Ft |
230 000 Ft |
Fizetendő adó éves összege (jövedelem 16%-a): |
36 800 Ft |
||
Negyedéves adóelőleg: |
9 200 Ft |
Forrás: NAV
A fizetendő adó összege tényleg annyira alacsony, hogy nem éri meg ezért az ellenőrzéssel járó stresszt, költséget és kellemetlenséget kockáztatni.