Korunk művészete: a tetoválás – Interjú

Hagyománya mélyen gyökerezik az emberiség történetében, ám a különböző kultúrákban más és más volt a célja. A rómaiaknál a rabszolgák megjelölésére szolgált, a trákoknál a nemességet, az asszíroknál a népet magát jelképezte. A maoriknál a felnőtté válást, a jakuzák életük fontosabb tetteit örökítették meg általa. Betöltött mágikus és védelmező funkciót, lehetett kitüntetés, díszítés, de akár megbélyegzés is. Bélteczky Zsófit, az Invictus Tattoo tetoválóját kérdeztük a tetováló szakmáról és a napjainkban nagyon divatos tetováltatásról.

 

Hogy lesz valakiből tetoválóművész? Emlékszel arra a pontra, amikor elhatároztad, hogy ezt szeretnéd csinálni? Mi volt az, amiért így döntöttél?

 

Hát ugyanúgy lesz valakiből tetováló, mint bármi más… Akkor kezdtem el foglalkozni vele, amikor alkalmazott grafikát tanultam, 3 és fél éve. Azért döntöttem így, mert már akkor volt pár apró tetoválásom, és nagyon tetszett a dolog. Én úgy látom, hogy ez a mai kor művészete.

 

Hogyan lehet bekerülni ebbe a szakmába?

 

Gyakorlatilag be kell szerezni hozzá a kellékeket, és el kell kezdeni csinálni. A rajztehetség persze elengedhetetlen.

 

Mi az, ami téged motivál tetoválóművészként, amiért grafikusi végzettséggel és ilyen tehetséggel épp ezt a fajta művészetet választottad?

 

Számomra ebben az a legizgalmasabb, hogy ezt nem lehet kitörölni. Mindig az adott helyzetben kell kihozni magamból a maximumot. Nincs lehetőség hibázásra.

 

Egy festő, szobrász, grafikus megtarthatja esetleg a műveit, vagy kiállítást szervezhet belőle, jó esetben az alkotásai fennmaradnak az öröklétnek. A te műveid elő anyagra készülnek vérrel és fájdalommal, emberek hordozzák magukon, mintha mindenki egy-egy mozgó minikiállítás lenne. Az öröklét viszont nem igazán megoldható. Mennyire tudatos ez nálad?

 

Nincs bennem ilyen fajta tudatosság, nem szoktam ilyesmin gondolkodni igazából. Ösztönösen, érzésre dolgozom, mintha csak festenék.

 

Mit jelent számodra a tetoválás, szerinted miről szól leginkább?

 

Úgy gondolom, a tetoválás kétségtelenül önkifejezés, de semmiképpen sem magamutogatás.

 

Hogyan jellemeznéd a stílusodat, milyen témában alkotsz a legszívesebben?

 

Fotó-realisztikus dolgokat szeretek megörökíteni, ez áll hozzám a legközelebb. Mindig is szerettem az aprólékos dolgokat, elszöszmötölni a részleteken, talán ezért.

 

Fiatal nőként hogyan lehet érvényesülni ebben a szakmában? Mit gondolsz, élvezel-e előnyt vagy épp hátrányt a férfi kollégákkal szemben?

 

Szerintem a mai világban nőként tetoválni mindenképp előny. Szeretnek az emberek szép „környezetben” lenni, amikor tetováltatnak – ha érted mire gondolok.

 

Van olyan, hogy az ügyfelek a katalógusból választanak, vagy a legtöbben már jól tudják, hogy mit fognak magukra varratni? Szoktál esetleg Te magad kitalálni motívumokat, amiket aztán felhasználsz?

 

A vendégeim többsége rám bízza a végleges mintát. Van egy alap elképzelésük, de hogy milyen lesz a vége, az legtöbbször rajtam múlik. Persze vannak olyanok is, akik hozott mintából dolgoznak. Én ezt kevésbé szeretem, mert nem igazán egyedi. A magam részéről mindig megpróbálom egy kicsit egyedivé tenni az adott mintát.

 

Van olyan testrész, amiről inkább lebeszélnéd az ügyfelet?

 

Igen, a talp, tenyér és az ujjak, mert innen gyorsan kikopik a minta.

 

Sokan mondják, hogy nehéz megállni egyetlen tetoválásnál. Szerinted miért van ez?

 

Tudat alatt megváltozik egy kicsit az ember gondolkodásmódja, személyisége, hozzáállása miután tetováltat. Utána, ha lát egy mintát az interneten vagy bárhol, elkezdi azzal a szemmel nézni, hogy vajon az milyen lenne következő tetoválásnak. Véleményem szerint ez egy próbatétel is ugyanakkor. A türelem és kitartás próbatétele.

 

Vannak veszélyei a tetováltatásnak azon kívül, hogy később esetleg megbánhatjuk?

 

Ha az ember megfelelően kezeli, ápolja az elkészült tetoválást, akkor nincsenek.

 

Milyen anyagokkal dolgoztok? Lehet káros az, ami a bőr alá kerül? A ma használt anyagok is kikopnak egy idő után?

 

Úgy gondolom, hogy nem lehet káros, mert minden eszközünk sterilizált. Ami a kopást illeti, arra nehéz lenne válaszolni, mert ezek új anyagok, és még nem telt el annyi idő, hogy ez kiderüljön. Szerintem, ha valaki vigyáz a tetoválására, akkor nem lesz baja, csak esetleg később, a bőr megereszkedésével.

 

A higiénia gondolom alapvető manapság minden igényes szalonban: egyszer használható tűt használtok, vagy speciális kezeléssel fertőtlenítitek az eszközöket?

 

Én egyszer használatos tűket használok, és minden eszközt lefertőtlenítek használat előtt, emellett mindent lefóliázunk.

 

Van-e olyan kérés, amivel nem értesz egyet, de mégis megcsinálod?

 

Általában nem szoktam elvállalni azokat, amikkel nem értek egyet. Az olyanokra gondolok, mint mondjuk egy vallás kicsúfolása vagy a divattetkók, amiknek igazából nincs semmi értelmük.

 

Mi a helyzet a 18 éven aluli ügyfelekkel?

 

Jelenleg nincs is ilyen vendégem, de nálunk 16 év felett szülői beleegyezéssel lehet tetováltatni. Én is 17 voltam az elsőnél, és a mai napig imádom, nincs ezzel gond. A probléma csak az, hogy a mai fiatalok nagyon meggondolatlanok, és a többség később megbánja, hogy tetováltatott.

 

Ilyenkor merül fel a tetoválás eltávolítása gondolom, amiről a honlapotokon is van szó. Sok olyan esettel találkoztok, ahol erre igény van?

 

Igen, egyre többen jönnek, leginkább takarás céljából. Ezzel nagyon megkönnyítik a munkánkat, mert egy meglévő halvány mintára sokkal könnyebb feltetoválni az újat.

 

Szerinted mi motiválja az embereket leginkább, amikor elhatározzák, hogy tetoválást csináltatnak?

 

Ki akarnak szakadni a hétköznapokból, valami újat kipróbálni, megvalósítani, kifejezni önmagukat.

 

Vannak kutatások, amelyek szerint sokan tetováltatnak az életük egy válságos időszakában, vagy azt követően, és a tetoválás valamilyen módon segítséget nyújt nekik a problémáik, a lelki fájdalom feldolgozásában. Mi a véleményed erről?

 

Mindenképp van benne valami. Ha magamból indulok ki is igaznak érzem, mert én is minden tetoválásom után többnek éreztem magam bizonyos értelemben.

 

Mit gondolsz arról, amikor valaki azt firtatja, hogy „hogy fogsz majd kinézni, amikor öreg leszel és ráncos ezzel a sok tetkóval”?

 

Hát én úgy vagyok ezzel, hogy ha öreg leszek, akkor így is, úgy is ráncos leszek, szóval akkor már mindegy lesz, hogy van rajtam valami vagy nincs. És szokták mondani, hogy ha egy idős emberen látsz tetoválást, akkor biztos lehetsz benne, hogy volt úgy istenigazából fiatal.

 

Mik a jövőbeli terveid, van-e esetleg olyan célkitűzésed, amit mindenképp szeretnél elérni a szakmádban?

 

A célom az, hogy minél jobb legyek. Igyekszem úgy élni – és ez nem csak a tetoválásra igaz, – hogy minden tőlem telhetőt megtegyek azért, amit szeretek, hogy teljesítsem az éppen adott feladatokat, de mindemellett ember is maradjak. Számomra nagyon fontos, hogy amit az életben éppen kitűzök célul, azt a tőlem telhető legjobb módon teljesítsem.