Mit tegyek, hogy jövőre gazdagabb legyek?

Az esztendő utolsó és első napja bővelkedik olyan hiedelmekben, amelyek sikert, gazdagságot, boldogságot hozhatnak. Ilyenkor – lehet, hogy különösebb szándék nélkül, de – sokan még olyanok is követik a babonákat, akik a hétköznapokban nem hisznek azokban. A rémisztő álarcok, a hangoskodás (petárda, duda) elriasztják a rossz szellemeket. Az asztalokra kerülő hagyományos ételek jólétet hoznak, vagy épp a nélkülözéstől óvják meg családunkat. Az pedig, amit az év utolsó vagy épp első napján teszünk előrevetítheti milyen lesz a következő évünk. Mindenkinek ízlése, felfogása alapján érdemes elfogadni a népi bölcsességek ajánlásait.

 

1. Hogy jövőre is malacunk legyen

 

A malac az óév búcsúztatásának, illetve az új év köszöntésének elengedhetetlen kelléke számos országban, nem csak nálunk. Hol azért, mert a zsíros étel jelképezi a gazdagságot, hol azért, mert a disznó előre túrja a földet, s ezzel együtt a szükséges javakat is azoknak, akik húsából lakmároznak ezen az ünnepen. A hal ugyanakkor már kockázatosabb: folyó partján szerencsét hoz a hiedelmek szerint, a vizektől távol élőknek elúszhat azonban a vagyona, ha az ünnepi asztalra kerül belőle. A szárnyasok (különösen a csirke) ugyanakkor a legtöbb helyen az egyértelműen kerülendő húsételek közé tartoznak az év első napján, bár például az újévi asztalra a Rajna vidékén gyakran libasült kerül.

 

2. Minden, ami kerek és édes

 

A gondosan kiválasztott húsételek mellett ilyenkor lencsét vagy más kerek gabonát (Amerikában például babot) esznek a legtöbb helyen, amit néhol egyenesen azzal magyaráznak, hogy ezek formája hasonlít az érmére, de abban szinte mindenütt hisznek, hogy gazdagságot és boldogságot hoznak ezek az ételek. Nem maradhatnak el az édességek sem: a marcipán vagy a méz, hogy igazán édes legyen az új esztendő is. Egyes térségekben persze sajátos szokások is élnek. A spanyolok például éjfélkor 12 szem szőlőt esznek (minden óraütésnél egyet), hogy az új év minden hónapja gazdagságot hozzon. Japánban pedig az egyik főszereplő ilyenkor is a rizs, az ebből készült tortát egy héttel újév előtt egy ünnepségen sütik, amelyet az új esztendő első napján esznek meg.

 

3. A pöttyös, a piros, a sárga, a tarka…

 

Nem mindegy természetesen az sem, hogy mit veszünk fel az évbúcsúztató vígaságokra. Számos nép hisz abban, hogy szilveszterkor a pöttyös a jó választás, a franciáknál ugyanakkor csak az aprópöttyös mintára igaz ez. Mexikóban az óév napján a sárga a kitüntetett szín, ha valaki a következő évre is bőséget kíván családjának legalább egy ilyen színű ruhaneműt magára kell öltenie. Az olaszoknál, a spanyoloknál és Chilében a fiataloknak ajánlatos piros fehérneműt felvenni, hogy az újévben megtalálják párjukat. A Bahama-szigeteken pedig színes és tarka Junkanoo-ruhákban köszöntik az új esztendőt, amelyeket sokan már hónapokkal korábban varrni kezdenek. Brazíliában ugyanakkor szilveszterkor fehér ruhába öltöznek az emberek, hogy szerencsések és boldogok legyenek, békében éljenek.

 

4. Köszöntsük az új évet

 

A világ számos országában pezsgővel koccintva ünneplik, ha eljön az új év. Vannak azonban más szokások is. Puerto Ricoban fahéjrudat égetnek szilveszter éjszakáján. Argentínában virágokat dobnak a tengerbe és gyertyát gyújtanak a parton.

Arról, hogy mit kell vagy épp tilos tenni ezen az éjszakán, éjfélkor, vagy az új esztendő első napján rengeteg hiedelem él.

 

5. Figyelj mi megy ki a házból

 

Ezen az éjszakán nagyon meg kell nézni, mi megy ki a házból. Indiában naplemente után nem szabad a tejet cukrot vagy pénzt adni a nem ott lakóknak, mert akkor megharagszik Lakshmi, a pénz istennője. Viszonylag gyakori hiedelem továbbá az, hogy éjfél után nem lehet kivinni a szemetet, mert az a vagyon elvesztését jelentheti.

 

6. Kötelező

 

Szinte mindenütt (nálunk is) kötelező szilveszterkor hangoskodni, kiabálni, hogy elűzzük a rossz szellemeket. Dániában például ilyenkor régi edényeket törnek el a családtagok és barátok ajtaja előtt, minél nagyobb a hangzavar a cseréphalom, annál boldogabb lesz az új esztendő. Fontos továbbá, hogy éjfélkor étel legyen az asztalon (aki szórakozni megy, érdemes még indulás előtt kikészítenie). Itt is vannak persze csak egyes helyeken élő furcsa szokások. Mexikóban például a cipőjükbe pénzt tesznek vagy a zsebbe jegyet, hogy gazdag legyen a következő év, és ha azt szeretné valaki, hogy előléptessék, székre vagy létrára áll szilveszterkor. Argentínában pedig év utolsó napján minden ócskaságot kidobnak, hogy helye legyen az újnak és a jónak.

 

7. Tilos

 

Az új esztendő első napját azzal kell tölteni, amelyet egész évben szívesen tennénk. Vannak ugyanakkor komolyan kerülendő tevékenységek. Söprögetni, mosni, teregetni, fonni, szőni általában tilos – ezek ugyanis viszik a gazdagságot. (Bár például Ausztria egyes helyein egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarítják és kifüstölik a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat.) Nem ajánlatos mindemellett az év első napján kölcsönt visszafizetni, orvost hívni, érdemes továbbá tartózkodni a veszekedéstől.

 

8. Hasznos

 

A környékünkön viszonylag széles körben elterjedt szokás volt régen, hogy kora reggel friss vízben mosakodott meg mindenki újév reggelén, hogy egészségesek maradjanak az egész évben. Skóciában egy régi szokás szerint nem sokkal éjfél után egy magas, fiatal férfiember dolga az, hogy kezében egy üveg itallal, egy mazsolás kenyérrel és egy darab feketeszénnel a ház ajtajába álljon, s hívja a jó szerencsét. Tirollban pedig azt tartják, ha a férfiak szilveszter éjszakáján meztelenül megrázzák az almafát, egész évben nem lesz gondjuk semmire (feltéve, ha van a kertjükben almafa).

 

9. Vendégeskedés: csak óvatosan

 

Az esztendő utolsó napja a legtöbb országban hangos vigassággal telik, az újév beköszöntével azonban nem árt már az óvatosság. Vannak olyan országok, ahol kifejezett hagyománya van annak, hogy gyerekek vagy felnőttek járják a házakat jókívánságokkal. Másutt viszont veszélyes lehet a vendégeskedés, ha mégis útnak kell indulni, érdemes figyelni arra, hogy a társaság férfi tagja kopogjon és kívánjon elsőként boldog újévet, mert csak az hoz szerencsét.

 

10. Ne maradjon üresen az éléstár, a zseb, vagy a pénztárca

 

Bárhogy is ünnepeltünk nagyon oda kell figyelni azonban arra, hogy az esztendő utolsó napján nem (sem) ajánlatos teljesen kiüríteni az éléstárakat, mert az a következő évre szegénységet hoz. Hasonlóképp figyelni kell arra is, hogy a pénztárcából (bankszámláról) ne költsünk el mindent, mert az szűkös következő évet jelenthet.

 

11. A pénz pénzt fial, de gyorsan elillanhat

 

A pénzérmék persze (ilyenkor főleg, de általában is) önmagukban a még nagyobb gazdagság forrásai. A görögök és az oroszok szerint például a zsebben, a táskában is érdemes aprópénzt hagyni, az utolsó fillért sohasem szabad elkölteni. Az oroszok a lakás különböző pontjain is elszórnak érméket, hogy a bőséget hozzon (ezeket felvenni tilos, mert az elviszi a szerencsét). Számos nép az ünnepi asztalra is tesz kis tálkában aprópénzt. Nem árt azonban az óvatosság. Oroszországban például nem szabad pénzről hangosan beszélni, sőt egy várható bevételt addig említeni sem lehet, amíg az meg nem érkezik, könnyen elillanhat ugyanis a szerencse. A világ szinte minden pontján él továbbá a hiedelem, amely szerint táskát, pénztárcát földre tenni tilos, mert kifolyik belőle a pénz.

 

12. Hogyan

 

A pénzzel egyébként is érdemes körültekintően bánni. Nem mindegy az, hogy melyik kézzel adunk és melyikkel kapunk pénz, bár a szokásokat olvasva egyértelmű irány nem állapítható meg (van ahol a jobb kézzel kell adni és a ballal elfogadni, de van, ahol ez fordítva igaz), így általános tanácsként csak annyit mondhatunk, hogy ne ugyanazzal a kézzel fogadjuk el, amit felénk nyújtanak, mint amelyikkel mi adni szoktunk.

 

Más javaknál is kell azonban figyelni. A franciáknál a fejjel (a gömbölyű felével) lefelé adott kenyér szegénységet, éhínséget jelent annak is aki adja és annak is, aki kapja, ha tehát az ünnepi asztal mellett valaki így nyújtja felénk a kenyeret, nem szabad elfogadni.

 

13. Talizmánok és szerencsehozó állatok

 

Az érmék helyettesíthetők néha mással is. A pénztárcába halpikkely is tehető a nagyobb gazdagság reményében, de a só is hasznos lehet, bár ez utóbbit érdemes gyakran cserélni, mert fogy az ereje. Az újévi kismalac mellett számos állat is szerephez jut az esztendő fordulóján (és a hétköznapokon). A pók, az elefánt a világ számos táján ezért a „tulajdonságáért” is kedvelt. Talán kevéssé köztudott azonban, hogy Kínában a denevér is a szerencsehozó állatok közé tartozik, amelyet fejlett érzékszervei miatt tisztelnek a világ legnépesebb országában, és a szobák gazdagság sarkába kapnak helyet.

 

Ez a cikk nem jött volna létre, ha nincs ntk és a Tőzsdefórum.